Pszichoszomatikus betegségek

Ma már a betegségek túlnyomó többségét pszichoszomatikus eredetűnek tartják. A pszichoszomatikus betegségek elnevezés a test (görögül szóma) és a lélek (psziché) kölcsönhatásának zavarára utal. A pszichoszomatikus tünetek keletkezése a legtöbb esetben megoldatlan lelki vagy szociális problémák jelenlétére utal. A pszichoszomatikus betegségben szenvedők általában nehezen fejezik ki érzelmeiket, nem merik átélni azokat, ezért helyettük mintegy a tüneteik beszélnek.

A pszichoszomatikus betegség megfogalmazása

Legegyszerűbb megfogalmazása:
- amikor az orvosi vizsgálatok nem találnak szervi elváltozást a tünetek mögött.

Leggyakrabban elfogadott álláspont:
- olyan tünetet, tünetegyüttest jelöl, ahol még nincs kifejezett szervi károsodás, ezért műszeresen még nincs kimutatható elváltozás, de a tünetek jelzik az egyensúly megbillenését. Okozójuk feltételezhetően valamilyen pszichológiai vagy szociális probléma.

Másik megközelítésben – ami elméletileg jelenleg a hivatalos orvosi álláspont:
- minden betegség pszichoszomatikus, hisz minden betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a biológiai, fizikai okok mellett pszichés, szociális tényezők is és maguknak a kialakult betegségeknek is lehetnek lelki, társas és szociális hatásai is.

Leggyakoribb pszichoszomatikus betegségek

- gyomorfekély,
- asztma,
- krónikus fejfájás,
- magas vérnyomás,
- szívkoszorúér betegség
emellett még:

- alvászavar
- depresszió
- szívinfarktus
- hasmenés, székrekedés
- allergiás, gyulladásos bőrelváltozások
…és még sorolhatnánk…

Kizárólag testi kezeléssel tüneti kezelést lehet elérni. Mivel ezen betegségek gyökere (összefüggése) lelki (szociális) eredetű, ezeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A stressz ott van a mindennapjainkban, bármilyen formában megjelenhet, melyek közül vannak súlyosak és kevésbé megterhelőek is. Pl.: természeti katasztrófák, háborúk, szociális körülmények, egzisztenciális problémák, súlyos betegség, haláleset, válás, munkahely elvesztése, költözés stb.

Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük. Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot. A semminél jobb még egy kiadós séta is a jó levegőn.

Ha magunk már azt hisszük nem vagyunk képesek legyőzni a problémákat, ne szégyelljünk segítséget kérni!
Javasolt gyógymód a pszichoterápiák mellett a kineziológia módszere. Ha segítséget kérünk, azt gondolhatjuk, hogy a gyengeség jelét mutatjuk, de a segítség igénye és elfogadása által csak erősíteni tudjuk magunkat! Mert ha magunkra maradunk a felhalmozódó megoldatlan problémákkal, még nagyobb bajba is kerülhetünk – amire sajnos sokszor későn döbbenünk rá… Mindig van választásunk! Éljünk vele!